Ezek a helyek egyébként természeti közelségük miatt mindig is a lelki munka és a harmónia helyszínei voltak, amelyek az elveszett Paradicsomot juttatják eszünkbe.
Az apátsági arborétumok, kertek szerepéről tartott előadást Hortobágyi Cirill, a Pannonhalmi Főapátság főapátja az Éghajlatváltozás és (éden)kert konferencián.
Az éghajlatváltozás válogatás nélkül hatással van mindenre, nemcsak a mezőgazdaságra vagy éppen a megemelkedett tengerszint miatt veszélybe kerülő part menti városokra, hanem a rekreációs helyeinkre is. Az elmúlt években egyébként ilyen helyekké váltak a templomkertek is, a környéken például a zirci arborétum vagy a pannonhalmi bencés apátság kertje.
A termelés és a felhasználás során szerzett tapasztalatokat a szerzetesek szakkönyvekben írták le, amelyeket aztán generációról generációra adtak tovább és egészítettek ki, ők maguk pedig komoly szaktudásra tettek szert nem csak ezen a téren: akadt köztük sebész és gyógyszerész is.
Azt szokták mondani, a szerzetesek olyanok, mint a kis poszméhek, rovarok, amelyek a nagy rendszerbe illeszkedve felelnek a beporzásért – s ahogy ők hatással vannak a rendszerre, a rendszer megborulása is visszahathat rájuk, ez esetben erre a fontos gyógyászati munkára. Már csak ezért is érdemes lenne odafigyelni a környezetünkre.
Forrás: vehir.hu